Az alapszerződésről folyó tárgyalásról a magyar Külügyminisztérium nem kíván információt adni a sajtónak, közölték a Népszabadság tudósítójával. /Népszabadság, jún. 22./
1995. június 26.
Jún. 26-án román külügyminisztériumi tiltakozást jelentettek be a magyar külügyminisztérium által a magyarországi nemzetiségekről kiadott dolgozat miatt, amely szerint a románság a XVI. században telepedett meg a Kárpát-medencében. A nyilatkozat szerint ezzel felelevenítették a revizionista történetírás elemeit. /Magyar Hírlap, jún. 27./
1995. június 28.
A jún. 28-i külügyi sajtótájékoztatón Vasile Sofineti írásos állásfoglalást olvasott fel, megerősítve Mircea Geoana külügyi szóvivő jún. 26-i nyilatkozatát: elítélik a magyar külügyminisztériumi propagandaanyagot, hogy az felújítja a magyar revizionista történetírás sértő tételeit. /Népszabadság, jún. 29./
1995. július 26.
A magyar külügyminisztérium nem kommentálja, nem feladata minősíteni a debreceni tiltakozó nagygyűlést, jelentette ki júl. 26-i sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Hozzátette: a magyar álláspont szerint az egyes szomszédos országokban hozott, a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedések nem segítik az európai integrációt. A romániai oktatási törvény visszalépés az ott élő magyarság nyelvhasználatában. /Új Magyarország, júl. 27./
1995. augusztus 17.
A magyar Külügyminisztérium nem kíván reagálni hírügynökségi jelentésekre, így a román Medifax magánhírügynökség információjára, hogy Constantában létesülhetne magyar konzulátus. A magyar külügy inkább Brassót vagy Nagyváradot jelölné, ha Kolozsváron nem lehetséges a főkonzulátus. /Új Magyarország, aug. 17./
1996. február 2.
Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1996. június 19.
Jún. 18-19-én Bukarestben tartották a magyar-román szakértői tárgyalások újabb fordulóját. Dr. Szénássy György, a magyar külügyminisztérium jogi főosztályának vezetője tapasztalt némi közeledő lépéseket. Diplomáciai csatornákon fogják egymást értesíteni az újabb tárgyalás időpontjáról. Az ET 1201-es ajánlásával szemben a román tárgyalófél álláspontja még nem egyértelmű. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1996. június 29.
Az Adevarul jún. 29-i számában "A magyar külügyminisztérium zavaros kijelentései" címen számolt be a Magyar Televízió jún. 24-i kerekasztal-vitájáról, amelyben Kovács László külügyminiszter, Tőkés László püspök, Tabajdi Csaba államtitkár és Pozsgay Imre nyilatkozott a romániai magyarság helyzetéről. A lap idézte Kovács Lászlónak a román politikára vonatkozó kritikus kijelentéseit, azt is, hogy a miniszter szerint elfogadhatatlan Tőkés László megfogalmazása, hogy Magyarország "azokkal erősíti kapcsolatait, akik elnyomják a romániai magyar kisebbséget." Kovács László megállapította, hogy a kapcsolatok kiszélesítésével párhuzamosan nem javult a magyar kisebbségek helyzete, sőt aggasztó jelek mutatkoznak, "vannak törvényhozási intézkedések, kormányintézkedések, az ottani magyarságot érintő mindennapi atrocitások". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1996. augusztus 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten, aug. 19-én nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy az Operatív Tanács közleményében szerepelt: konzultálni szeretnének a két kormánnyal az alapszerződéssel kapcsolatban. "Erre mostanáig nem került sor." "...minket a magyar külügyminisztérium időről időre rendszeresen tájékoztatott arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások, így ismertük a szövegtervezeteket." "Láttuk az értelmező javaslat szövegét is, és az volt az egyértelmű véleményünk - ezt a külügyminiszter úrnak is elmondtuk -, hogy nekünk ez nem megfelelő. Tehát az RMDSZ nem értett egyet az értelmező szöveggel. " Volt tájékozatlanság is: "hiszen az utolsó fázisban nem ismertük egészen pontosan a történéseket, azt például, hogy úgy néz ki, az egyházi javak visszaadásának kérdése kikerül az alapszerződésből. Erről csak utólag szereztünk tudomást." /Wagner István: Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 21./
1996. augusztus 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten, aug. 19-én nyilatkozott a Bihari Naplónak. Elmondta, hogy az Operatív Tanács közleményében szerepelt: konzultálni szeretnének a két kormánnyal az alapszerződéssel kapcsolatban. "Erre mostanáig nem került sor." "...minket a magyar külügyminisztérium időről időre rendszeresen tájékoztatott arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások, így ismertük a szövegtervezeteket." "Láttuk az értelmező javaslat szövegét is, és az volt az egyértelmű véleményünk - ezt a külügyminiszter úrnak is elmondtuk -, hogy nekünk ez nem megfelelő. Tehát az RMDSZ nem értett egyet az értelmező szöveggel. " Volt tájékozatlanság is: "hiszen az utolsó fázisban nem ismertük egészen pontosan a történéseket, azt például, hogy úgy néz ki, az egyházi javak visszaadásának kérdése kikerül az alapszerződésből. Erről csak utólag szereztünk tudomást." /Wagner István: Interjú Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 21./
1996. augusztus 24.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette az RMDSZ fenntartásait a mostani alapszerződés-tervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ kidolgozta álláspontját 1994-ben az alapszerződéssel kapcsolatban. Az 1201-es ajánlás egy létező, érvényes dokumentum, fölösleges tehát az értelmezése. Az RMDSZ már korábban is jelezte a magyar külügyminisztériumnak, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését semmiképpen sem lehet elfogadni. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy a határon túli magyarok tiltakozása ellenére is megkötik az alapszerződést. "Én ezt az elzárkózást eléggé különösnek tartom", mert "higgadt és pontos elemzést készítettünk, amelyben elismerjük bizonyos pozitívumait is ennek az alapszerződésnek, de ugyanakkor teljes egyet nem értésünket fejeztük ki néhány lényeges kérdéssel kapcsolatban. Kovács László idézett kijelentése éles ellentmondásban van azzal, hogy kialakult közöttünk egy kölcsönös tájékoztatás, konzultációkat folytattunk..." /Nagy Iván Zsolt: Az értelmezésben veszélyek rejlenek - véli Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. = Magyar Nemzet, aug. 24./
1996. augusztus 24.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette az RMDSZ fenntartásait a mostani alapszerződés-tervezettel kapcsolatban. Az RMDSZ kidolgozta álláspontját 1994-ben az alapszerződéssel kapcsolatban. Az 1201-es ajánlás egy létező, érvényes dokumentum, fölösleges tehát az értelmezése. Az RMDSZ már korábban is jelezte a magyar külügyminisztériumnak, hogy az 1201-es ajánlás 11. pontjának negatív értelmezését semmiképpen sem lehet elfogadni. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy a határon túli magyarok tiltakozása ellenére is megkötik az alapszerződést. "Én ezt az elzárkózást eléggé különösnek tartom", mert "higgadt és pontos elemzést készítettünk, amelyben elismerjük bizonyos pozitívumait is ennek az alapszerződésnek, de ugyanakkor teljes egyet nem értésünket fejeztük ki néhány lényeges kérdéssel kapcsolatban. Kovács László idézett kijelentése éles ellentmondásban van azzal, hogy kialakult közöttünk egy kölcsönös tájékoztatás, konzultációkat folytattunk..." /Nagy Iván Zsolt: Az értelmezésben veszélyek rejlenek - véli Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. = Magyar Nemzet, aug. 24./
1996. augusztus 30.
A Romania Libera ellenzéki lap aug. 29-i száma közölte az alapszerződés teljes szövegét. A magyar külügyminisztérium illetékesei súlyos indiszkréciónak, a megállapodás megsértésének értékelték a román lépést. Dumitru Ceausu, a román delegáció vezetője aug. 29-i sajtóértekezletén részletesen ismertette az alapszerződés tartalmát. /Népszabadság, aug. 30./
1996. augusztus 30.
A Romania Libera ellenzéki lap aug. 29-i száma közölte az alapszerződés teljes szövegét. A magyar külügyminisztérium illetékesei súlyos indiszkréciónak, a megállapodás megsértésének értékelték a román lépést. Dumitru Ceausu, a román delegáció vezetője aug. 29-i sajtóértekezletén részletesen ismertette az alapszerződés tartalmát. /Népszabadság, aug. 30./
1996. szeptember 5.
Románia és Magyarország szerencsésebb megoldást talált az 1201-es ajánlás kezelésére, mint annak idején Magyarország és Szlovákia, nyilatkozta Alfred Moses bukaresti amerikai nagykövet az Adevarul szept. 5-i számában. Szerinte a lábjegyzet jó megoldás. Elismerte, hogy az amerikai kormány mind a román, mind a magyar külügyminisztériumnak felemlegette, hogy ideje véglegesíteni az alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
1997. június 5.
Harmadik napja tartózkodik Kolozsváron az a Bitay Károly magyar külügyminisztériumi tanácsos által vezetett, gazdasági és építészeti szakemberekből álló bizottság, amelynek az a feladata, hogy megfelelő épületet találjon a helyi Magyar Konzulátus berendezkedéséhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5., 1042. sz./
1997. július 25.
Júl. 25-én, két nappal a kolozsvári magyar főkonzulátus újból megnyitása után - Bitay Károly főkonzul szeme láttára - levették a magyar zászlót a főkonzulátus épületéről. Bitay megkérdezte a fiatalembert, hogy mit csinál, aki válaszolt is: utasítást hajt végre. Bitay a történtekről értesítette a prefektúrát - vagyis a kormány helyi képviseletét, a magyar külügyminisztériumot, a bukaresti magyar nagykövetséget. A főkonzulátusnak otthont adó református parókiára 30 millió lejes pénzbüntetést rótt ki a Funar irányítás alatt álló polgármesteri hivatal, arra hivatkozva, hogy kitűzték a magyar lobogót, ezzel, úgymond, megsértették az épület műemlék jellegét. /Népszava, Magyar Nemzet, júl. 26./
1997. szeptember 12.
Gheorghe Funar polgármester ultimátumszerű levélben felszólította Bitay Károly kolozsvári főkonzult, hogy szept. 12-ig távolítsa el a főkonzulátus székhelyéről a "Nagy-Magyarország címerével" ellátott zászlót, a hivatal bélyegzőjén pedig ne használja a horthysta időkből származó "Kolozsvár" megnevezést. Amennyiben a konzul nem tesz ennek eleget, akkor viselnie kell ennek következményeit. - Bitay Károly a Szabadságnak elmondta, hogy a polgármester levele telefaxon érkezett. A címer a jelenlegi hivatalos magyar címer, ezt román heraldisztikai szakértők is megállapították, reagált Funar vádaskodására Bitay Károly, a bélyegző felirata megfelel a nemzetközi és a kétoldalú megállapodásoknak. - Horváth Gábor magyar külügyminiszteri szóvivő kifejtette, hogy a magyar külügyminisztérium megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a magyar főkonzulátus személyzetének és épületének biztonságát ne fenyegesse veszély, a román hivatalos szervek ígéretet tettek a főkonzulátus biztosítására. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
1998. január 6.
A magyar külügyminisztérium várja a román fél konkrét időpontjavaslatát a magyar-román külügyminiszteri találkozóra vonatkozóan. A megbeszélésre a tervek szerint akkor is sor kerül januárban, ha Andrei Plesu elfoglaltsága miatt nem tudna Budapestre látogatni. A várhatóan január végén hivatalos magyarországi látogatásra érkező Emil Constantinescu román államfő kíséretében ugyanis külügyminisztere is ott lesz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
1998. május 14.
Eörsi Mátyás külügyi államtitkár máj. 14-én hivatalába kérette Petru Codrost, a Román Köztársaság budapesti nagykövetét és elmondta, elmondta: a minisztérium tudomására jutott, hogy Georghe Funar, Kolozsvár polgármestere olyan szövegű emléktáblát kíván leleplezni, mely szerint Alexandru Petrovici, a nagy szerb költő, akinek a nevét elmagyarosították, 1847-ben ezen a helyen tartózkodott. A magyar külügyminisztérium szerint a kolozsvári polgármester durva magyarellenes provokációjáról van szó, amelynek mögöttes szándéka a magyarországi választások megzavarása. A külügyminisztérium remélte, hogy a román kormány elhatárolódik a kolozsvári polgármester szándékától, és lehetőségeinek megfelelően befolyást fog gyakorolni rá, hiszen a magyar és a román vezetés legfelsőbb szintjén egyetértés van abban: mindkét országban fel kell lépni azokkal a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, amelyek a dinamikusan fejlődő magyar-román viszonyt és az aktív partnerség további kibontakozását kívánják megzavarni. Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete május 14-én a román illetékeseket is tájékoztatja a magyar álláspontról.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16-17./
1998. augusztus 25.
Románia különböző bányavidékein mintegy 60 ezer bányász lépett augusztus 24-én 24 órás sztrájkba, Motru, Rovinari és Matasari bányavárosokban pedig tiltakozó gyűléseket rendeztek. A sztrájkolók a kormány bányászati és energiapolitikája, az (olcsóbb) külföldi energiahordozók behozatala, a magas energiaárak, a romániai bányák bezárása ellen tiltakoznak, s azért is, mert nem biztosítottak új munkahelyet a távozóknak, akik egyébként 20-30 havi fizetésüknek megfelelő végkielégítést vehettek fel tavaly. Az ország északi vidékein a bányászok nem csatlakoztak a tiltakozó megmozduláshoz. /MTI/ 9/ "A magyar állam és kormány elsődleges feladata, hogy partneri viszonyt létesítsen a határon túli magyar közösségekkel" - hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, a határon túli magyarok budapesti kulturális seregszemléjén. Az Identitás Klub címmel meghirdetett kerekasztal-beszélgetésen Németh Zsolt megítélése szerint a magyar államot, ezáltal a magyar nemzetet az ezredfordulón biztonságpolitikai és gazdaságpolitikai szempontból erősödés jellemzi majd, ez pedig - az öntudatot, az optimizmust és a jövőlátást tekintve - lassan érzékelhetővé válik a magyar társadalomban is. A határon túli magyar közösségek számára a legfontosabb, hogy ez a megerősödés szétsugározzon Közép-Európában és megtalálják önmagukat ebben a folyamatban - mondta a politikai államtitkár. Németh Zsolt a kormányprogramban foglaltakra utalva kiemelte, hogy meg kell teremteni az intézményes magyar-magyar párbeszéd lehetőségét. Közölte ugyanakkor, hogy a magyar közösségekre is komoly feladatok hárulnak: stratégiát kell kidolgozniuk a megmaradásukért, emellett -magyarországi összefogással- meg kell teremteniük ennek intézményeit. Az Identitás Klub programján résztvevők Hagyomány, szerveződés önmegtartás címmel a határon túli magyarlakta régiók problémáiról és lehetőségeiről tanácskoznak. /Szabadság (Kolozsvár), aug.25./
1998. október 20.
A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1998. november 5.
Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./
1998. december 4.
Radu Vasile román miniszterelnök lemondta december 6-8-ra tervezett hivatalos magyarországi látogatását, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Gottfried Péter, a magyar Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője viszont december 5-én és 6-án Bukarestben részt vesz az Európai Unióba felvételre jelentkezett országok európai ügyekért felelős vezető kormánytisztviselőinek kötetlen találkozóján, eleget téve Alexandru Herlea, a román kormány európai ügyekért felelős tagja meghívásának. /Gyanúnk beigazolódott! Radu Vasile lemondta magyarországi látogatását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1999. január 14.
Jan. 14-én Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vezetésével szakemberekből álló küldöttség háromnapos erdélyi látogatásra indult. Első állomásuk Nagyvárad volt, ahol a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnökségével és tanácsosaival találkoztak. A delegáció a körút során Gyulafehérváron és Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és az RMDSZ vezetőivel. A körút része annak a január-februári programnak, melynek során végigjárják a Kárpát-medence - Erdély, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék - magyarlakta területeit. Németh Zsolt államtitkár szerint a "generális vizitáció" célja új típusú gyakorlat kialakítása a magyar kormány illetékes intézményei és a kisebbségben élő magyarság szervezetei között. A vendégek biztosították az egyházkerület vezetőségét arról, hogy a tárgyalások homlokterében lesz a magyar egyetem kérdése, egyéb, a romániai magyarság érdekeit és jogait érintő problémákkal együtt. Jan. 14-én este a vendégek Kolozsvárra érkeztek, ahol Csiha Kálmán erdélyi református, Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus püspökökkel találkoztak. A zárt ajtók mögött folytatott tanácskozás előtt Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy a látogatás tulajdonképpen folytatása az adventi idő alatt Magyarországon elkezdett tárgyalásoknak, s most is főhelyen a jogtalanul elvett egyházi javak visszaszolgáltatásának problémája áll. Tárgyalnak a román kultusztörvény-tervezetről, illetve tanügyi kérdésekről is, amelyekben segítséget várnak a magyar kormánytól. Németh Zsolt Kolozsvárról Gyulafehérvárra indult, ahol tárgyalt Jakubinyi György római katolikus érsekkel, január 16-án pedig az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Magyar vendégek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország hajlandó lenne anyagilag támogatni a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozását. /Németh Zsolt Kolozsváron. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17./
1999. január 27.
Magyarország fokozza erőfeszítéseit Erdély gazdasági kiszolgáltatottsága érdekében. Az akciót a magyar külügyminisztérium irányítja a Határon Túli Magyarok Hivatala útján, írta a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1999. április 9.
Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
1999. május 24.
Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
1999. június 3.
Nem szeretnék beavatkozni a Magyarok Világszövetségének belügyeibe - közölte Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára. Mint ismeretes, a Magyarok Világszövetségének Amerikai Tanácsa levélben fordult hozzá a szervezet áprilisi küldöttgyűlésének légköre, valamint a nyugati régió szerintük hátrányos képviselete miatt. Az aláírók ugyanakkor úgy vélték: az áprilisi tanácskozáson egyesek antiszemita, intoleráns megjegyzésekkel illették a nyugati küldötteket. Az MVSZ küldöttgyűlése állásfoglalásában leszögezte, hogy ilyen kijelentések nem hangzottak el. - A Magyarok Világszövetségének a konfliktusait a saját berkein belül kell megoldania - hangsúlyozta Németh Zsolt. /Saját berkeiben oldják meg. Németh Zsolt az MVSZ-en belüli konfliktusról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1999. július 22.
Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./
